Széchenyi Terv Plusz támogatás
2024-02-22 17:45:06
Projekt azonosító száma: GINOP_PLUSZ-1.2.2-22-2022-02404
Eladó Penthouse lakás Dunakeszin
2016-05-19 10:58:29
RENDKÍVÜLI LEHETŐSÉG! ÁLOM PENTHOUSE LAKÁS, KIÍVÁLÓ KÖRNYEZETBEN, HIHETETLENÜL ALACSONY REZSIVEL. Cégképviseletnek, exkluzív irodának is alkalmas. Geotermikus fűtés és passzív hűtés - filléres rezsi!
5-LETHÁZ I. ütemében bruttó 273 m2-es penthouse jellegű ingatlan eladó!
Tatabányai Szent Margit Általános Iskola Ünnepélyes Megnyitója
2015-04-22 22:20:14
Az iskola épületének ünnepélyes megáldása 2015. május 21-én csütörtökön 15 órakor lesz. Minden érdeklődőt szeretettel várunk.
Piramis alakú felhőkarcolót építenének Egyiptomban
2015-03-15 10:32:45
Elképesztő látványberuházást jelentettek be a súlyos gazdasági és politikai problémákkal küzdő Egyiptomban. Úgy döntöttek visszanyúlnak az ország történelmi gyökereihez és felépítik a környék legmagasabb felhőkarcolóját, mely a gízai piramisok mellett kap majd helyet.
A liftezést, ahogy ma ismerjük, elfelejthetjük
2014-11-30 15:53:55
Egy német cég, a ThyssenKrupp állítása szerint feltalálta a jövő liftezését: nincs szükség se sodronyokra, se kötelekre a felvonók működtetéséhez. A lifteket hasonló mágneses lebegés hajtaná, mint például a Maglevet.
A jobb energetikai minősítés növeli a lakások értékét
Magyarországon a lakóépületek zöme igencsak elavult, több mint 60%-uk 1980 előtt épült, és csupán az épületek 10%-a készült az elmúlt 15 évben. A családi házak jellemzően alacsony energiahatékonyságúak, fogyasztásnak akár a 90%-a megtakarítható lenne korszerűbb és szakszerűbb épületszerkezettel. Energiahatékonysági beruházásokkal még jelentős lehetőség van a tartósan növekvő piaci energiaárak miatt magas lakásfenntartási költségek megtakarítására. A legnagyobb megtakarítási lehetőséget a családi házak kínálják - derül ki az FHB elemzéséből.
Magyarországon a lakóépületek zöme igencsak elavult, több mint 60%-uk 1980 előtt épült, és csupán az épületek 10%-a készült az elmúlt 15 évben. A családi házak jellemzően alacsony energiahatékonyságúak, primerenergia-igényük 400-500 kWh/m2/év körül alakul, miközben egy A+ besorolású épületnél ez az érték 55 alatti, azaz a fogyasztásnak akár a 90%-a megtakarítható korszerűbb és szakszerűbb épületszerkezettel. A tégla társasházi lakások fajlagos energiaigénye a családi házak fogyasztásának nagyjából felét teszik ki (évente 200-300 kWh/m2). Energiahatékonysági beruházásokkal még jelentős lehetőség van a tartósan növekvő piaci energiaárak miatt magas lakásfenntartási költségek megtakarítására. Ez a potenciál műszaki korszerűsítésre ösztönözheti a távlatban gondolkodó lakástulajdonosokat. A legnagyobb megtakarítási lehetőséget a családi házak kínálják.
Az elmúlt évtizedben relatíve kevés felújítási tevékenységgel szemben nagy volumenű új lakás építése és számos használt lakás vásárlása állt. Jelenleg azonban a piac tartósan eltolódhat a felújítások irányába.
Erősödő ösztönzők az energiahatékonyság javítására
A lakossági energiakiadások jelentős mértékben növekedtek (mind abszolút, mind relatív értelemben) az elmúlt évtized során, és különösen 2007-től kezdődően.
A jövedelem átlagosan 19%-a ment lakásfenntartásra 2001 és 2006 között, ám 2007-től jelentős növekedésnek indult, és 2010-re meghaladta a 24%-ot. Hasonló folyamatok figyelhetők meg a kulcsfontosságú, a fűtésben és a melegvíz-ellátásban is szerepet játszó gázár esetében.
A gázár növekedése 2004-től kezdődően fokozatosan, de 2007-től jelentősen meghaladta a fogyasztói árindex növekedését, és 10 év alatt közel megháromszorozódott.
A 2000-es években jelentős lakóingatlanokhoz kapcsolódó hitelállomány alakult ki. Ez a hitelállomány azonban elsődlegesen tulajdonlásra irányult, azaz lakások, ingatlanok vásárlására. Sokkal kisebb mértékben kapott szerepet a felújítás, korszerűsítés. A hitelezés átalakulása fordulatot hozott: először 2011-ben vettek fel a háztartások több hitelt felújításra, mint új lakás vásárlására.
Egy lakás energetikai jellemzői nem nyilvánvalóak a vevők, és gyakran az eladók számára sem. Ennek hatása lehet arra, hogy egy energetikai befektetés mennyire jelenik meg egy ingatlan értékében. A nagyobb transzparencia erősebben ösztönzi a tulajdonosokat az energiahatékonysági korszerűsítésekre. Ebben a tekintetben fontos fejlemény, hogy Magyarországon is bevezették az Energiatanúsítványt. Az energetikai tanúsítvány elkészítésének teljes díja, az ingatlan típusától függően, a 18-35 ezer forintos csomagajánlatoktól kezdve, egészen az egyedi árazású szolgáltatásokig terjed.
Az eladónak vagy a bérbeadónak, de különösen a vevőnek és a bérlőnek is jól felfogott érdeke előzetesen megismerni az ingatlan energetikai hatékonyságát. Amennyiben az épület energetikai minőségi osztálya nem éri el a C kategóriát, akkor a tanúsítvány azonnali és hosszabb távon megvalósítható energiahatékonyságot növelő, felújítási, korszerűsítési javaslatot is tartalmaz. Egy olyan ingatlan, amely azonos színvonalat biztosít, kisebb energiafogyasztással, azaz alacsonyabb rezsiköltséggel, tartós megtakarítást jelent a tulajdonos számára.
Az energiahatékonyságból eredő nyereségek
Mind a nemzetközi (ír és holland), mind a hazai mintákon (Faluház) alapuló kutatások bizonyítják azt, hogy a magasabb energiahatékonysági minősítés megjelenik az ingatlanok árában, méghozzá a várt módon: a jobb minősítés magasabb árat jelent, és az elérhető árkülönbségek is hasonló nagyságrendűek, elérik a kétszámjegyű százalékos eltérést. Az elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az energiahatékonysági felújítások jelentős hatással voltak a lakások értékére. Budapesten egy átlagos méretű (50 négyzetméter körüli alapterületű) lakásnak a komplett energiahatékonysági felújítás mintegy egymillió forinttal növelte az értékét. Hiszen egy jól hőszigetelt lakás a nyári melegben is kellemesebb komfortérzetet biztosíthat a tulajdonosnak. Egy bizonyíthatóan alacsonyabb rezsivel üzemelő lakás pedig szükség esetén a piaci átlagnál gyorsabban bérbeadható, illetve értékesíthető.
Az elmúlt évtizedben relatíve kevés felújítási tevékenységgel szemben nagy volumenű új lakás építése és számos használt lakás vásárlása állt. Jelenleg azonban a piac tartósan eltolódhat a felújítások irányába.
Erősödő ösztönzők az energiahatékonyság javítására
A lakossági energiakiadások jelentős mértékben növekedtek (mind abszolút, mind relatív értelemben) az elmúlt évtized során, és különösen 2007-től kezdődően.
A jövedelem átlagosan 19%-a ment lakásfenntartásra 2001 és 2006 között, ám 2007-től jelentős növekedésnek indult, és 2010-re meghaladta a 24%-ot. Hasonló folyamatok figyelhetők meg a kulcsfontosságú, a fűtésben és a melegvíz-ellátásban is szerepet játszó gázár esetében.
A gázár növekedése 2004-től kezdődően fokozatosan, de 2007-től jelentősen meghaladta a fogyasztói árindex növekedését, és 10 év alatt közel megháromszorozódott.
A 2000-es években jelentős lakóingatlanokhoz kapcsolódó hitelállomány alakult ki. Ez a hitelállomány azonban elsődlegesen tulajdonlásra irányult, azaz lakások, ingatlanok vásárlására. Sokkal kisebb mértékben kapott szerepet a felújítás, korszerűsítés. A hitelezés átalakulása fordulatot hozott: először 2011-ben vettek fel a háztartások több hitelt felújításra, mint új lakás vásárlására.
Egy lakás energetikai jellemzői nem nyilvánvalóak a vevők, és gyakran az eladók számára sem. Ennek hatása lehet arra, hogy egy energetikai befektetés mennyire jelenik meg egy ingatlan értékében. A nagyobb transzparencia erősebben ösztönzi a tulajdonosokat az energiahatékonysági korszerűsítésekre. Ebben a tekintetben fontos fejlemény, hogy Magyarországon is bevezették az Energiatanúsítványt. Az energetikai tanúsítvány elkészítésének teljes díja, az ingatlan típusától függően, a 18-35 ezer forintos csomagajánlatoktól kezdve, egészen az egyedi árazású szolgáltatásokig terjed.
Az eladónak vagy a bérbeadónak, de különösen a vevőnek és a bérlőnek is jól felfogott érdeke előzetesen megismerni az ingatlan energetikai hatékonyságát. Amennyiben az épület energetikai minőségi osztálya nem éri el a C kategóriát, akkor a tanúsítvány azonnali és hosszabb távon megvalósítható energiahatékonyságot növelő, felújítási, korszerűsítési javaslatot is tartalmaz. Egy olyan ingatlan, amely azonos színvonalat biztosít, kisebb energiafogyasztással, azaz alacsonyabb rezsiköltséggel, tartós megtakarítást jelent a tulajdonos számára.
Az energiahatékonyságból eredő nyereségek
Mind a nemzetközi (ír és holland), mind a hazai mintákon (Faluház) alapuló kutatások bizonyítják azt, hogy a magasabb energiahatékonysági minősítés megjelenik az ingatlanok árában, méghozzá a várt módon: a jobb minősítés magasabb árat jelent, és az elérhető árkülönbségek is hasonló nagyságrendűek, elérik a kétszámjegyű százalékos eltérést. Az elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az energiahatékonysági felújítások jelentős hatással voltak a lakások értékére. Budapesten egy átlagos méretű (50 négyzetméter körüli alapterületű) lakásnak a komplett energiahatékonysági felújítás mintegy egymillió forinttal növelte az értékét. Hiszen egy jól hőszigetelt lakás a nyári melegben is kellemesebb komfortérzetet biztosíthat a tulajdonosnak. Egy bizonyíthatóan alacsonyabb rezsivel üzemelő lakás pedig szükség esetén a piaci átlagnál gyorsabban bérbeadható, illetve értékesíthető.
forrás:portfolio.hu