Rendeleti háttér

2002/91/EK direktíva

A statisztikai adatokat megnézve kiderül, hogy az európai országokban az épületek energia
felhasználása a teljes energiafelhasználás 40-45 %-át eléri. Ezt felismerve hozta az Európai
Parlament és a Tanács az épületek energiateljesítményéről szóló 2002/91/ EK direktíváját, amely
kötelezően előírja a tagállamok részére, hogy olyan intézkedéseket léptessenek életbe, amelyektől
az energiafogyasztás és a környezet terhelésének csökkenése várható. Szakemberek a fogyasztás
átlagos 20 %-os csökkenését prognosztizálták.
Ebben a direktívában az alábbi lényeges előírások szerepelnek:

• Olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek az új épületek energiafogyasztását korlátozzák. Törekedni kell a megújuló energiaforrások preferálására.
• Az épületek összehasonlíthatósága érdekében az energiafogyasztást primer energiában (földgáz) kell kifejezni. Az energiafogyasztás meghatározásánál az épület sajátosságai mellett a gépészeti rendszereket (fűtés, hűtés, szellőztetés, világítás, melegvíz ellátás) és az épület energianyereségét is figyelembe kell venni. A primer energiafogyasztás számításának módszerét tagállamonként ki kell dolgozni.
• 1000 m2-nél nagyobb nettó fűtött alapterületű épületek lényeges felújítása esetén ugyanazokat a követelményeket kell alkalmazni, mint az új épületek esetében.
• Új épületek használatbavételekor és meglévő épületek tulajdonjogának változásakor energetikai minőségtanúsítványt kell készíteni, amely tájékoztat az épület energetikai minőségéről. A tanúsítvány 10 évig érvényes.
• Az 1000 m2-nél nagyobb nettó fűtött alapterületű, nagy közönségforgalmú középületekben ezt a tanúsítványt közszemlére kell tenni.
• A 12 kW-nál nagyobb teljesítményű légkondicionáló rendszereket és a 20 kW-nál nagyobb teljesítményű kazánokat rendszeres időszakos felülvizsgálatnak kell alávetni.
• A 15 évnél régebbi kazánokkal üzemelő fűtési rendszereket egyszeri felülvizsgálatnak kell alávetni.
• A minőségtanúsítást végző szakemberek tevékenységét és a tevékenységre vonatkozó jogosítvány megszerzésének feltételeit szabályozni kell.

A direktíva kötelezi az egyes tagállamokat, hogy az irányelvben megfogalmazott követelmények legkésőbb 2006. január 4-ig hatályba lépjenek.
A direktíva csupán az irányelveket fogalmazza meg, a teljesítésükhöz szükséges rendeleteket,
módszereket és követelményértékeket az egyes országoknak önállóan kell kidolgoznia. Ennek köszönhetően az egyes tagállamokban némileg eltérő megoldásokkal lehet találkozni.